Professzionális karbantartási megoldások

Hideg ködös fertőtlenítés az élelmiszeriparban

A mikrobiológiai minőség kézbentartásának egyik legfontosabb intézkedése a megfelelő tisztítás és fertőtlenítés. A fertőtlenítés célja: az élelmiszergyártó berendezések, burkolatok felületeinek, illetve a levegő olyan állapotba való hozatala, hogy az azokkal érintkezve emberi egészségre, illetve előállított termékek, élelmiszerek a számukra előírt higiéniai követelményeknek megfeleljenek, hogy elkerüljük a mikrobiológiai romlást, kórokozókkal való fertőzést. A fizikai tisztítás a szennyeződések eltávolítását és egyúttal a csíraterhelés jelentős csökkentését jelenti. Hatékonysága függ a tisztítószer, fertőtlenítőszer fajtájától, a szennyeződés jellegétől és a felület tulajdonságaitól, továbbá a behatási időtől, a behatási hőmérséklettől és az alkalmazott fertőtlenítési eljárástól is.

Fertőtlenítés

A levegő, illetve a felületet szennyező mikrobák elpusztítása, számuk csökkentése. Fertőtlenítés alatt a technológiailag nemkívánatos mikroorganizmusok elpusztítását értjük a különböző tárgyakon, felületeken és a levegőben. Fertőtlenítés termikus és/vagy vegyi úton végezhető. Mivel a termikus kezelés jelentős költségekkel járna, illetve sokszor kivitelezhetetlen, ezért leggyakrabban fertőtlenítőszeres.

A por csíratartalma származhat a belső üzemi szennyvízből, a szellőzőrendszerből, az üzem közvetlen környezetéből, mennyisége függ a helyiségben dolgozók számától, azok tevékenységétől és a kiválasztott higiéniai intézkedésektől (védőruházat, haj- és arcvédő…). A levegő átlagos (normális) csíratartalma 100-1000 mikroba m3-enként. A különböző tejtermékek előállításánál a javasolt maximális levegő csíraszám: baktériumok 180360/m3, élesztő-penész 70 430/m3. A csíratartalmú belső üzemi szennyvíz aeroszol képződés útján növelheti az üzemi levegő csíraszámát.  Az elhanyagolt szellőzőrendszer szintén a magas levegő- csíratartalom forrása. Vendéglátói egységeknél, wellness fürdőknél Legionella, Pseudomonas aeruginosa baktérium okoz sokszor megbetegedéseket.

Mikroorganizmusok a levegőben

A levegő, illetve a felületet szennyező mikrobák elpusztítása, számuk csökkentése. Fertőtlenítés alatt a technológiailag nemkívánatos mikroorganizmusok elpusztítását értjük a különböző tárgyakon, felületeken és a levegőben. Fertőtlenítés termikus és/vagy vegyi úton végezhető. Mivel a termikus kezelés jelentős költségekkel járna, illetve sokszor kivitelezhetetlen, ezért leggyakrabban fertőtlenítőszeres.

Az élelmiszer-gyártóvonalak csíratartalmának változása

A gyakorlatban meg kell állapítani, hogy a gyártási folyamat végén, ill. a tisztítási- fertőtlenítési folyamat előtt mennyi a rendszerben az élelmiszermaradék és annak mennyi az átlagos csíratartalma. Az így behatárolt kimeneti csíraterheltséget kell az egyes intézkedésekkel a tisztításifertőtlenítési program keretében csökkenteni. Ekkor történik a csíráknak a maradékokkal és szennyeződésekkel együtt való egyszerű eltávolítása. A fertőtlenítés keretében végbemenő tulajdonképpeni csírapusztítás a csíraszám csökkentő intézkedéseknek csak egy részét képezi, ugyanakkor ez foglalja magába a legnehezebb részét is a csírák elleni harcnak, mivel a különösen ellenálló és nehezen eltávolítható csírákat kell, hogy érintse.

Levegőhigiénia ködösítéssel

Az embert körülvevő atmoszféra szennyeződéseinek élelmiszerhigiéniai szempontból, mint betegséget és romlást okozó csírák átadása igen jelentős. A levegő kémiai és fizikai tulajdonságait kémiai összetétele, a légnyomás, a légmozgások, a légnedvesség és a léghőmérséklet határozza meg.

FERTŐTLENÍTÉS KÖDÖSÍTÉSI TEHCNOLÓGIÁVAL!

A ködösítési fertőtlenítés folyamatának alapvető lépései és azok sorrendje:

1. Előtisztítás durva szennyeződések eltávolítása hideg vagy meleg vízzel.
2. Előkészítés a kezelt helységekből az élelmiszereket ki kell pakolni, vagy légmentesen el kell zárni. Dolgozók a kezelés ideje alatt nem tartózkodhatnak a helységben.
3. Légkezelő berendezések leállítása.
4. Ködösítés a speciális fertőtlenítőszer ködösítése speciális gépekkel. A hatékonyságot növelő tényezők: Behatási idő a fertőtlenítőszer behatásakor a mikroorganizmusok inaktiválása, ill. elölése nem azonnal, hanem exponenciálisan következik be. Minél hosszabb a behatási idő, annál jobb a fertőtlenítési hatás. A felületek fertőtlenítésére 1-3 óra szükséges. A szükséges behatási idő annál hosszabb, minél nagyobb a kezdeti csíraterheltség. A csírapusztítás sebessége a fertőtlenítőszer koncentrációjának bizonyos szintig való növelésével fokozható. A fertőtlenítőszerek természetesen nem csak a mikroorganizmusok szerves alkotórészeivel reagálnak, hanem a szerves szennyezőanyag maradványokkal is. Köd formájában a fertőtlenítőszer minden egyes felületet lefed a kezelt helységben.